Oktatás- és iskolatörténeti összefoglalás Rédics
A helyi gyerekek valamelyest szervezett oktatásáról először 1688-ban esik említés. Ekkortól Alsólendváról járt néha át a helyi kápolnába tanító a gyerekeket tanítani. Az 1830-as egyházlátogatási jegyzőkönyvben már említenek egy Herczeg Ferenc nevű kántortanítót, aki akkor már két éve szolgált itt, magyarul és németül beszélt. A faluról 1864-ben készült térképen már látható volt a templommal szemben egy épület, ami az iskola lehetett. . Az épületről 1896-ból származik pontosabb leírás: egy tanteremből, irodából, előtérből állt, valamint melléképület is tartozott hozzá. 1910-ben már egy két tantermes, tanítólakással egybeépített épület állt a település gyermekeinek rendelkezésére. Ez az épület aztán mintegy fél évszázadig töltötte be ezt a funkciót.
Az így kialakult elemi népiskola a római katolikus egyház irányítása alatt állt az iskolák II. világháború utáni államosításáig. Megalakulásától a XX. század elejéig egyetlen tanító tanított, aki egyben jegyző is volt, valamint kántorizált is. Közben megszületett az 1868-as népiskolai törvény, amely 6-12, eseteként 15 éves korig előírta a kötelező iskolába járást. Az iskola tanulólétszáma a XX. század elejére jelentősen – 200 fő környékére – emelkedik. Ekkor már hat osztályos az iskola. Ez aztán egyre több tanítói állást tett szükségessé, és ekkor már nem csupán Rédicsről, hanem Külsősárdról, Belsősárdról és Dedesből is ide jártak a gyerekek. Később Belsősárdon és Dedesben is iskolát létesítettek.
A II. világháború az iskolában is jelentős károkat okozott, nyílászárói megsérültek, illetve felszerelése 80 %-ban hiányos volt.
A háború utolsó évében, 1945-ben három menekült tanító érkezett: Tüske József (megbízott igazgató lett) Tüskéné Horváth Etelka, valamint Kondorosné Timár Sarolta. Ők hárman és a már említett Varga Irén és Timárné Szabó Sarolta végezték az elemi oktatást a faluban, akik az államosítás, 1948. évében 206 tanulót oktattak. Ekkortól az iskola általános iskolaként működött tovább.
A település 1958-ban új két tantermes iskolát kapott, ami az addigi épülettel együttesen látta el oktatási funkcióját, immár összesen három tanteremmel. Az 1963/64-es tanévben újabb egy tanteremmel növekedett a kapacitás. Később a gyermeklétszám rohamosan növekedett, az említett tanévtől megkezdődött a körzetesítés, szükségtantermekben is folyt oktatás. A körzetesítés ekkor a hetési falvakat – Bödeházát, Gáborjánházát, Szijártóházát, Zalaszombatfát – érintette. Az intézményt ettől kezdve rédicsi Állami Általános Körzeti Iskolának nevezték. Az 1968/69-es tanévtől az iskola napközivel bővítette szolgáltatásait. Menza pedig a régi, a templommal szembeni iskolaépületben működött. A körzetesítés a ’70-es évek második felében folytatódott, a hetési településeken az alsó tagozatok is megszűntek, a reszneki iskola maradt csak fenn.
1978-ra a falu déli részén új, az akkori viszonyok között korszerű, minden igényt kielégítő iskolaépületet avattak, ahol négy tanterem, szertárak, szaktantermek, konyha és menza állt a tanulók és pedagógusaik rendelkezésére. Szerencsés körülmény, hogy az új iskolaépület a sportpálya szomszédságában épült fel. Ekkortól az iskolába a 4-8 osztályok jártak, az 1-3 osztályok még mindig a templommal szembeni három tantermes épületegyüttesben tanultak, ahol a harmadik terem az étkezdéből került kialakításra. A korábbi két tantermes épületből óvoda lett. Az új iskolaépületet 1986/87-re újabb négy tanteremmel bővítették, ami már lehetővé tette az alsó tagozatos osztályok itt történő elhelyezését. A templommal szembeni épületekből pedig bentlakásos idősek otthona lett. Két évvel később az iskola saját tornateremmel lett teljessé.
1996. február 9-én az intézmény ünnepélyes külsőségek közepette felvette Móra Ferenc nevét. Az iskola nyugodt környezetben fekszik, jó közlekedéssel, hiszen a bejáró tanulók az iskola melletti buszmegállóban szállnak le és fel járataikra. Az iskola igazgatói mindig szem előtt tartották, hogy az intézménynek a kor színvonalának megfelelő felszereléssel kell rendelkezni. Ez még a folyamatosan nehezülő gazdasági körülmények között is folyamatos fejlődést tett lehetővé. Sajnos a gyermeklétszám folyamatosan csökken. Többször felvetődött az iskola tagintézménnyé válása, ezt sok évig sikerült elkerülni. 2012-ben újabb fordulóponthoz ért a település oktatása. Az intézmény önkormányzati fenntartásból államiba került. Előbb a KLIK Lenti Tankerülte látta el a fenntartói feladatokat, később a tankerületi rendszer átszervezése miatt a Zalaegerszegi Tankerületi Központhoz került az intézmény, időközben az alsó tagozatos osztályokat összevonták, két évfolyam került egy osztályba.
2020-ban a tanulólétszám folyamatos és drasztikus csökkenése miatt az intézmény tagiskolává vált. Jelenleg – 2021-ben – a Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Rédicsi Tagintézményeként működik Farkas Katalin intézményvezető irányítása alatt.
Users Today : 29